Nősztorik - Opauszkiné Kurucz Zsuzsanna

Végzettség: mérlegképes könyvelő

Munkakör: könyvelő irodát vezet, tulajdonos

Opauszkiné Kurucz Zsuzsanna alkalmazottként könyvelő pozícióban kezdte pályáját, majd miután szabadidejében is több szolgáltatást végzett, indokolttá vált a vállalkozás alapítása, amiben férje teljes mértékig támogatta. Gyerekszülés és nevelés mellett folyamatosan fejlesztette magát, lépést tartva a szakterület kihívásaival. Férje új képesítésének köszönhetően lehetőség adódott a közös munkára. Mára már a könyvelés, a pályázatírás és az energetika szorosan összekapcsolódik a vállalkozás tevékenységében, amivel több munkahelyet is fenntartanak. Náluk nem kap hátrányos megkülönböztetést valaki, aki például kismama.

Mindezekről és saját karrierútjáról is vallott nekünk: Opauszkiné Kurucz Zsuzsanna története következik.

Közgazdasági szakközépiskolába és főiskolára jártam, mindig is ez a szakma vonzott. Folyamatos információvágy volt bennem. Munkavállalóként kezdtem a pályámat Budapesten, de ott nem éreztem jól magam és hazajöttem. Egy borászati cégnél helyezkedtem el, ahonnan szülési szabadságra mentem. Amikor a gyermekem 4 hónapos volt, megkeresett a főnököm, hogy szeretné ha legalább 4 órába visszamennék dolgozni. Azzal a feltétellel vállaltam, hogy a gyerek jöhet velem. Kezdetben babakocsiban volt, mert szerencsére sokat aludt napközben. Később hordozható kiságyban, végül járókában volt velem a munkában. Másfél éves volt mikor bölcsődébe került. Nagyon nehéz szituáció volt számomra, hogy el kellett engednem a másfél éves gyerekemet. További nehézséget okozott, hogy a férjemmel közös döntésünket a környezetünk nem fogadta el. A gyerek jól érezte magát a bölcsődében. Sokan megszóltak, hogy milyen anya vagyok, hogy bölcsödébe viszek egy másfél éves gyereket. Később munkahelyet váltottam, ami olyan szempontból volt előrelépés, hogy azt csinálhattam kezdőként, önállóan, amit most is csinálok. 14 évig voltam így munkavállaló. Annyi mindent csináltam már otthon is munka mellett, ami miatt úgy gondoltuk, hogy vállalkozóvá kellene válnom, mert jobb lesz a családunknak. Nem feltétlen anyagi értelemben, hanem a család szempontjából. Akkor lett a fiam 5. osztályos, és azt szerettem volna, hogy amikor hazajön az iskolából, ne egyedül legyen. 1 évig béreltem egy irodát, aztán kialakítottunk egy másikat a házunk mellett. Így már nyugodt voltam, mert, bár külön helyen volt a munkahelyiség, de tudtam a fiamra is figyelni. Nem szenvedett hiányt sem a család, sem a munka. Mindezt a férjem támogatásával tudtam megvalósítani. Szépen lassan alakult ki így az életünk. Szerettük volna, ha a magánszféránkat nem zavarja a vállalkozás, mert nagy volt az ügyfélforgalom, ezért elköltöztünk. Az udvarunk 7 éven keresztül az ügyfelek átjáróháza volt. Most már könyvelőirodában várom a partnereimet, ahol már pályázatok írásával is foglalkozom. A férjemmel közös vállalkozás két tevékenységi köre épül. A férjem része az energetikus szakmájához kötődik, napelemek telepítésével foglalkozik.

Folyamatosan képzem magam, mindig vannak kitűzött céljaim, amik nem biztos, hogy sikerülnek, de motiválnak a haladásban.

Nőként megtapasztaltam sokszor, hogy azért mert én nő vagyok, nem fogadták bizalommal a szakmai állításaimat. A vállalkozók túlnyomó része férfi, akik kevésbé hisznek egy nőnek. Rengeteg ügyfelünk foglalkozik mezőgazdasággal, ahol még kevesebb a női vezető, mint máshol. Szerintem általánosságban elmondható, hogy nőként nehezebb érvényesülni. Vannak olyan beidegződések a férfiakban, hogy egy nő maradjon a konyhaasztalnál, ne legyenek önálló gondolatai. Sokszor mondták nekem, hogy erőteljesebb akaratú vagyok, mint a férjem, pedig mi csak próbálunk egyensúlyban mozogni, ezért nem tudom eldönteni, hogy ez negatív vagy pozitív vélemény.

„Sokszor mondták nekem, hogy erőteljesebb akaratú vagyok, mint a férjem, pedig mi csak próbálunk egyensúlyban mozogni.”

A cég alkalmazottai nők. Nincs megkülönböztetve, ha valaki kismama. Azt kérem a kolléganőimtől, hogy időben szóljanak, hogy ha gyerekvállalást terveznek. A 4 órás munkaidővel nincs probléma, ha az elég a feladatok ellátására. Azt gondolom, hogy a részmunkaidőt azért nem kedvelhetik általában, mert több munkahelyet kell teremteni helyileg. Ezt sok cég nem szívesen lépi meg, mert anyagilag nem feltétlenül éri meg nekik.

Igyekszünk a munkatársaink tudtára adni, hogy megbecsüljük őket. Jó a kapcsolatom velük, igyekszem megfelelően dicsérni az elvégzett munkát, illetve májusban és karácsonykor további motivációs eszközöket is alkalmazunk. Jó vezetőnek tanulni kell, ami szerintem nagyon nehéz. Kell hozzá a rendszerben gondolkodás. Szükség van szervezőkészségre, rugalmasságra, türelemre. Fontos a rend és fegyelem is. Nálunk általános szabály, hogy a vezető legyen kitartó és türelmes, ami meghozza a gyümölcsét. Türelem nélkül nem lennénk ott, ahol tartok. Amit végig csináltam, az vitt oda, hogy most rendszerben tudok gondolkodni. Mindenhonnan gyarapodott a tudásom, egyik lépést sem hagytam volna ki az életemből. Említésre méltó az a fordulópont volt, amikor a férjem a Műszaki Egyetemre ment energetikai felsőfokú képzésre, mert ezután együtt tudunk dolgozni. Én megírom a pályázatot, ő megcsinálja a tanúsítványt. Ezzel a képesítésével nagyon sokat fejlődtünk minden téren. A könyvelés összekapcsolása a pályázatírással, majd az energetikával, nagyon sokat jelentett a vállalkozás fejlődése tekintetében. Mindenkinek javaslom, vegyék észre, hogy a tanulás rengeteg új kaput nyit a vállalkozások előtt.

Döntéshozói szinten az lenne üdvös, ha olyan nőket képeznének, akiknek a szakmájuk, tudásuk megvan. Ahol pedig meg tudják teremteni a munkafeltételeket, akkor igenis a szaktudással rendelkező anyákat kellene foglalkoztatni. Fontos lenne megoldást találni arra, hogy a nők tudjanak tanulni, hagyják őket tanulni és hagyják őket kibontakozni. Gyakran látom, hogy a nem megfelelő háttér miatt a nők el sem indulnak a céljaik megvalósítása felé. Egy ideális világban nem kellene azt hangsúlyozni, hogy a nők merjenek önállóan gondolkodni. Azt tanácsolom, hogy ha azt érzik, hogy amit gondolnak az jó, akkor ne hagyják eltántorítani magukat!

„Azt tanácsolom, hogy ha azt érzik, hogy amit gondolnak az jó, akkor ne hagyják eltántorítani magukat!”

A jövőben a jelenlegi profi minőségi munka szinten tartása mellett új tevékenységgel bővítjük a cég szolgáltatásait, ami egyelőre nem publikus.

Forrás: IFKA / Kellessy Tibor


 

IFKA logo

RÉV Szolgálat Kecskemét logó